Aktív pihenõnap
2017.01.07 19:03
Pokoli gyors nap - 2016. január 6.
Ha egy szóval kellett volna jellemezni az Africa Race pénteki szakaszát, a versenyzõk azt mondták volna: gyors. Ha kettõvel, akkor azt: pokoli gyors. A szervezõk a szelektív elsõ felét kénytelenek voltak törölni az útvonalból az utóbbi hetek esõzései miatt, maradt a második (összesen 276 kilométer), amelyben viszont túl sok trükk nem volt, állni kellett a gázon.
A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs a szakaszon a 11. helyen végzett, az összetettben pedig a 12. helyrõl várja a folytatást. Elõtte azonban még következik a szünnap egy gyönyörû helyszínen, az Atlanti-óceán partján fekvõ Dahlában.
„Ma többet voltunk a levegõben, mint az elmúlt napokban összesen, mivel a pálya rettentõ gyors volt, tele kisebb ugratókkal – mondta az Opel Mokka pilótája, Szalay Balázs. – Az utóbbi napokban megszoktuk, hogy alig kellett összekötõ szakaszt teljesíteni, így most egy kicsit rosszul esett, hogy olyan hosszú volt, de megértem a rendezõk indokait a rövidítéssel kapcsolatban: a biztonság mindenek elõtt. Helyenként 190 km/órás sebességgel közlekedtünk, és ha ilyen tempónál nem ismered a pályát – márpedig mi nem ismerjük –, akkor nagyon, nagyon észnél kell lenni. Örülök, hogy itt vagyunk Dahlában, ez az egyik kedvenc táborom. Nincs is jobb érzés annál, mint az óceán partján ébredni a szünnapon.”
Bunkoczi László ehhez annyit tett hozzá, mindamellett, hogy õ is imádja Dahlát, neki egy kicsit talán túl gyors is volt a tempó pénteken. „Rohanós szakasz volt, viszonylag eseménytelen, de odafigyelõs, mert a 125 km/órás átlagsebesség szerintem túl magas egy terepraliversenyen. Én a magam részérõl jobban értékelem a technikás pályákat. A szakasz végére eltört az egyik féltengelyünk, még szerencse, hogy nem közben, mert akkor még most is ott szerelnénk. Így azonban a fiúknak lesz idejük, hogy a szünnapon az összes problémát orvosolják.”
Az Opel Dakar Team kamionos egysége, a Darázsi Zsolt, Szalai Norbert kettõs a szervizcsapat hathatós közremûködésével éjjel egyig dolgozott, hogy rajtra kész állapotba hozza az MAN-t, és ez sikerült is. Utóbb kiderült, nem csupán a laprugókat kellett kicserélni, hanem a hûtõt is, mert folyt belõle a víz.
„A szakasz maga nagyon élvezetes volt, bár szegény kamion 120 km/órás sebességnél nemigen akart gyorsabban menni, akárhogy álltam a gázon. Történt egy kis átalakítás a turbón, lehet, hogy ez az oka, a szünnapon megnézzük, tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy ez változzon” – mondta a szakaszon és az összetettben is hatodik helyet elfoglaló Darázsi, akinek fülig ért a szája attól, hogy végre viszonylag gondmentes napon vannak túl.
„Elég sok gondunk volt az elmúlt napokban, de szerencsére mindet sikerült megoldani: még most sem hiszem el, hogy egy kis faluban találtunk az MAN-hez való laprugót. Küzdõs a versenyünk, de mi ezt is szeretjük, és a lényeg, hogy itt vagyunk” – tette hozzá Szalai Norbert.
A harmadik magyar egység, a Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László trió a pénteki szakaszon a negyedik helyen végzett, az összetettben pedig az ötödik helyrõl várja a folytatást.
„Padlógázzal mentünk végig a szakaszon, amely egy ponton elég trükkös volt a navigáció szempontjából, de mi jól megoldottuk. Az ilyen hosszú egyenesek a kamionban unalmasak, sokkal izgalmasabb, ha tekergetni kell a kormányt” – mondta Kovács.
Aktív pihenõnap - 2016. január 7.
Pihentek. Persze amennyire lehetett, aktívan, hiszen lendületben kell maradni. Az Africa Race szünnapján Szalay Balázs reggel piacra ment és halat, rákot vásárolt (amit azután megsütött a csapatnak), Bunkoczi László elõkészítette a másnapi itinert, a szervizcsapat pedig az Opel Mokkán dolgozott. Kicserélték a kopó alkatrészeket, szétszedték és újra összerakták a versenyautót, mindent ellenõriztek rajta, hogy legjobb állapotba hozzák a „második félidõ” elõtt.
A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs öt szakasz után a 12. helyrõl várja a folytatást.
„A fiúk darabokra szedték a Mokkát, átnézték, de nem kellett rajta túl sok mindent cserélni, eddig jól bírta a gyûrõdést – mondta Szalay. – A két hátsó féltengelyt, és a kilyukadt hûtõt cserélték, no meg az elsõ fékeket, de azokat csak biztos, ami biztos alapon. Mindent átnéztek, minden csavart meghúztak, amit kellett, a kopó alkatrészek helyett újakat építettek be, amire azért is volt szükség, mert nagy menet vár még ránk az elkövetkezõ napokban Mauritániában.”
S hogy mit tett ehhez hozzá Bunkoczi László? Azt, hogy nincs okuk panaszra az eddig történtek miatt.
„Az autó karcmentes, a mezõny pedig nagyon sûrû, leszámítva Vasziljevet és Magnaldit, mert õk egy kicsit megléptek, a harmadik helyezett viszont már lõtávolon belül van, úgyhogy bármi megtörténhet – mondta Bunkoczi. – Hogy milyen volt a verseny elsõ fele? Most, hogy itt vagyunk, nyilván nem tûnik nehéznek, de közben azért nagyon észnél kellett lenni, mert volt egy két hely, ahol hatalmasat lehetett volna esni. Valószínûleg tudtunk volna egy kicsit gyorsabban menni, de nem érte meg kockázatot vállalni a sziklás szakaszokon. Marokkóban nem lehet nyerni, veszíteni viszont annál többet. Vasárnap még egy rövid szakasz vár ránk, az utána következõ három szakaszon viszont nagyobb különbségek alakulhatnak ki, mint eddig összesen.”
Darázsi Zsolt és Szalai Norbert is serényen ügyködött az MAN-en szombaton, és a navigátor még mindig azt emlegette: szinte csodával ért fel, hogy egy közepes marokkói városkában talált megfelelõ laprugókat a kamionhoz, és folytatni tudták a versenyt, amelyen a kihagyott GPS-pontok miatti büntetések után a kamionosok között a hatodik helyen állnak.
„A technikai gondokat leszámítva körülbelül úgy alakul a versenyünk, ahogy arra számítani lehetett, a kamionunk öregecske, ennek ellenére nagyon várom, hogy a mauritániai dûnék közé érjünk vele, mert anno, még az afrikai Dakarok idején nekem ott nagyon jól ment a vezetés. Bízom benne, hogy ezt nem lehet elfelejteni, és akkor jól érezzük majd magunkat a nagy homokozóban… Annál is inkább, mert a dûnék sem a kamiont nem bántják, sem a mi hátunkat nem verik szét úgy, mint a kövek” – mondta Darázsi.
„Mivel eddig versenyszerelõként ültem a kamionban, most pedig navigálok, számomra extra kihívásokat rejtett az elmúlt egy hét, de ezt tudva Darázsi Zsozsó is jobban figyelt, nézte a kamion elõtt a nyomokat, miközben én mondtam, hogy merre kellene kanyarodnunk. A fülkében amúgy mindig jó a hangulat, az itiner mellett én kezelem a CD-lejátszót is, és tapasztalataim szerint az AC/DC számaira vagyunk a leggyorsabbak” – árult el egy kulisszatitkot Szalai Norbert.
A Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László trió a vadonatúj, csõrös Scaniáját veti be Afrikában, s amikor arra kértük a pilótát, hogy nagyjából féltávnál értékelje az eddig tapasztaltakat, pozitív visszajelzést adott. „Ahhoz képest, hogy új a Scania, viszonylag kevés problémánk volt az eddigi öt szakaszon, aminek nagyon örülök. A fiúknak most sincs túl sok dolguk vele, jóformán csak turbótömítést cserélnek. A terveink szerint délutánra végzünk, és akkor rápihenhetünk a mauritániai napokra. A nagyobb különbségek ugyanis ott alakulnak majd ki” – mondta Kovács Miklós, aki az összetettben az ötödik helyen áll.
Az Africa Race mezõnye szombaton átlépi a marokkói-mauritániai határt (vagyis áthalad a senki földjén), s a viadal hatodik szakaszát már Mauritániában teljesíti.
AFRICA RACE 2017
Az állás 5 szakasz után.
Autósok: 1. Vlagyimir Vasziljev, Konsztantyin Zsilcov (orosz, Mini) 15:08:25, 2. Magnaldi, Borsott (francia, Ford Buggy) 22:05 p h., 3. Thomasse, Larroque (francia, Optimus) 1:14:09 p h., ...12. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Mokka) 2:35:45 ó h.
Kamionosok: 1. Andrej Karginov, Andrej Mokejev, Dmitrij Nyikitin (orosz, Kamaz) 16:22:26, 2. Valtr, Pilny, Skrobanek (cseh, Tatra) 57:77 ó h., 3. Tomecek, Lala (cseh, Tatra) 1:27:36 ó h., ...5. Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László (magyar, Scania) 3:52:22 ó h., 6. Darázsi Zsolt, Szalai Norbert (magyar, MAN) 20:15:59 ó h.
Motorosok: 1. Teddy Gev Sella (izraeli, KTM) 19:02:18, 2. Ceci (olasz, Honda) 39:53 p h., 3. Ullevalseter (norvég, KTM) 57:05 p h.
Forrás: dakar.hu