Az eltűnt műholdak nyomában, avagy Egerben sem mindegyik GPS működött…
Jól kezdődött Gyuriczky Zsolt és Pintér „Pinjoe” Szilvia számára a 11. Eger Rali, de végül mégis keserű szájízzel emlékeznek vissza. A pályabejárástól a verseny végéig minden úgy alakult, ahogy nagyjából tervezték, aztán az igazságtalanság mindent felülírt számukra.
„Nagyon jó és pörgős verseny volt. Rég éreztem magam ilyen jól versenyautóban, mint most az Eger Ralin. Az első gyorsaságin, mondhatnám nagyképűen is, hogy mentünk egy űridőt magunkhoz képest, amin annyira meglepődtünk, hogy gyorsan visszább is vettünk a tempóból. :D Ha olyan időket autóztunk volna, akkor nem lehettünk volna ötödikek (hatodikak) és az első ötbe kerülés volt kitűzve célul. Tehát mondhatjuk, hogy a pályabejárástól a célceremóniáig minden rendben volt. A turpisság csak otthon derült ki, - mivel nem tartottam fontosnak megnézni a versenyirodán a hirdetőtáblát, ugyanis ötödik helyen álltunk. Tudtuk, hogy a verseny folyamán hibáztunk, elhagytuk az etap útvonalat egyszer, így meg fognak érte büntetni, de nem is ez a probléma, hisz az elkövetett szabályszegésekért vállaljuk a következményeket. Így a hatodik hely sem ért nagy meglepetésként, nem volt jelentősége, hogy ötödik vagy hatodik helyen végzünk. Viszont az aztán nagyon váratlanul ért, hogy olyan versenyzőket, akiket ugyanazon az eltévedt etapon a faluban százzal közlekedve láttam magammal szembe jönni, nem büntették meg semmiért. Itt nem a bemószerolásról van szó, hanem az igazságtalanságról. Ezért rohadt mérges vagyok. Hogyan lehetséges az, hogy nem mindenki kap büntetést ugyanazon, vagy súlyosabb szabályszegésért?! Nagyon sok versenyzővel beszéltem már ott a gyűjtőben, akik szintén elkövették ugyanazt a hibát és az ő meglepetésükre sem kaptak büntetést érte. A másik dolog pedig, hogy ha én 7.500,-Ft-ért rossz GPS-t kapok, akkor miért kell szívni azzal, hogy nem akarnak felengedni a pályára pályabejáráskor, mert nem működik a helymeghatározó rendszer?! Ha egy versenyzőnek az autóján valami nem felel meg a gépátvételen, akkor azt kizárják a p….ba. Lehet, a GPS-eknek is kellene „gépátvétel” a verseny előtt. Feszes az időbeosztás a verseny előtti napon, nem fér bele ide-oda kocsikázni potyára. Továbbá ha már fizetünk érte, akkor használják is az adatait, különben teljesen felesleges pénzkidobás nekünk. Vicc az egész. Annyira felhúztam magam ezen az egyenlőtlen bánásmódon, hogy igen, elkezdtem nézegetni a külföldi versenyeket. Mert sajnos, ha itthon nem lehet egyenlő esélyekkel autóversenyezni, akkor lehetséges, jobb lenne más országok futamain próbálkozni.” – mesélte Zsolti felháborodva.
„Attól függetlenül, hogy sem szombaton, sem vasárnap nem küldtem volna magunknak a kívánságműsorban a „Perfect Day” című számot, mégis egy jó versenyen vehettünk részt. A célunkat, amivel megérkeztünk Egerbe, teljesítettük. Célba értünk. A C2-ben ismét nagyon jól éreztem magam és kellemes volt visszaülni a J1-be. A pályákkal is minden rendben volt, és sikerült egész jól felírni. Végig úgy próbáltunk versenyezni, mint régen, persze én tavaly egyszer ültem versenyautóban, de a legjobb tudásunk szerint szeretnénk felépíteni az idei szezont. Amire a kedves pilótám már kitért, az tényleg bosszantó, hogy ki és mi alapján dönti el a büntetéseket? Szívesen megkérdezném, mi alapján osztja a büntit a Tisztelt Döntéshozó?! „Mindenki egyenlő, csak vannak egyenlőbbek?” Nincs azzal semmi gond, hogy büntetést kaptunk, tudjuk/tudtuk, hogy hibáztunk és nem más versenyzők „befújásáról” van itt szó - mielőtt még valaki félreérti -, mert attól nekünk nem lesz jobb! Viszont azt is tudjuk, hogy a mezőnyben nem mi voltunk az egyetlenek (és nem csak a szervizpark kijárata után a lámpáig, azon a pár száz méteren…). Ez kérem elvi kérdés! Ha szántunk volna még némi energiát és időt a verseny végén erre, a versenyirodán is feltettem volna ezt a kérdést. De nem is gondoltuk, hogy ilyen helyzetbe kerülhetünk. Az igazságtalanságot nehezen viselem. Szerencsére már otthon voltunk, mire erre fény derült, így nap közben jól éreztük magunkat mind az autóban, mind a pályákon.
Azon dolgozunk majd, hogy versenyről-versenyre fejlődjünk és még jobban igyekezni fogok, hogy ne találjanak rajtunk fogást… Kellenek a közös kilométerek. Bár Zsolti az elsőn úgy leküldte, hogy meglátta az időt és megijedt saját magától… J Legközelebb így megyünk majd mindegyik gyorsaságin és akkor a helyezés is előkelőbb lesz.” – mondta Pinjoe.
Partnereink:
Octi-CAD Kft., Sióház Centrum Kft., Imagedesign Dekorstúdió
Szöveg: Tiba Anita
Fotó: Rally Feeling