Egy győzelem és két második hely a MARB futamokon
Igen csak eredményesen szerepeltek az MR Racing versenyzői az elmúlt két hétvége MARB futamain. Az április 23-24.-e között megrendezett Magyarbóly Kupán Maricsek Miklós és Notheisz Ivett megnyerte a Licenszes kategória küzdelmeit, míg Kiss Roland és Haraszti Zsolt a MARB abszolút értékelésében végzett a második helyen. Egy héttel korábban pedig Farnadi Ágnes vihetett haza egy ezüst serleget a Horváth Boci Emlékversenyről.
Maricsek Miklós az elmúlt két szezonban rengeteg energiát fektetett abba, hogy a lehető legtöbbet gyorsuljon az EVO IX-es Mitsubishi Lancerral. A sok befektetett munka végül meghozta a gyümölcsét, hisz a kaposvári pilóta bizonyult a leggyorsabbnak Magyarbólyban.
„Ott kezdem, hogy a hétvégén ismét Notheisz Ivettel versenyeztem. Szombaton lementünk, megcsináltuk az átvételeket, mentünk a pályán háromszor és úgy éreztem - persze azt hozzá kell tenni, hogy nem volt egy nehéz gyorsasági -, hogy teljesen meg van fejben a szakasz. Átgondoltam, hogy, mit hogyan fogok csinálni. A legfontosabb az volt, hogy ne hibázzak, ne csússzak túl, ne forduljak keresztbe, azaz pontosan autózzak és ez volt az, ami meghozta a gyümölcsét, ennek köszönhető ez a győzelem. Többen mondták a versenyzőtársak közül, hogy nagyon kell vigyázni ezen a futamon, mert rettentően csúszik az aszfalt és már akkor úgy gondoltam, hogy ha az első gyorsaságit behúznám, akkor sikerülne ezt a gondolatot elhessegetnem. Ez másnap is ugyan úgy eszembe jutott, mikor erre a csúszós aszfaltra még ráesett az eső. Azt gondoltam, hogy egy nagyon pontos, határozott menettel ott tudok lenni az elejében, vagy akár meg is tudom nyerni az első vasárnapi gyorsaságit és ezt az elképzelésemet sikerült is megvalósítanom és ez a lendület szerencsére kitartott a verseny végéig. Nagyon boldog vagyok, hisz ez a harmadik év, hogy visszatértem, folyamatosan tudok versenyezni és, ahogy gyűjtöm a kilométereket a tempóm is egyre jobb lesz. Bíztam magamban eddig is és amellett, hogy most nagyon boldog vagyok, hogy nyertem, nem szabad hátradőlnöm, mert még komoly feladatok várnak rám, az ORB azért jóval keményebb dió lesz!”
A sors furcsa fintora, hogy Orfűn nem Kiss Roland volt a leggyorsabb, mégis összejött a győzelem, majd Magyarbólyban a pécsi versenyző nyerte a legtöbb gyorsasági szakaszt, de egy apró hiba miatt ezúttal meg kellett elégednie a második hellyel.
„Az első gyorson mindjárt félrepöccintettünk egy lassítót, amiért kaptunk 10 másodperc büntetést. Mivel a tavalyi évben és idén is az összes versenyen tizedek döntenek, ha kapsz 10 másodpercet, gyakorlatilag elmehetsz haza nyugodtan. Szóval mi mindjárt a második kilométeren bezsákoltuk ezt a hátrányt, de úgy álltunk neki, hogy nem tesszük föl a kezünket, megyünk, ahogy tudunk, és megpróbálunk minél többet ledolgozni a hátrányunkból. Az első gyors ráment arra, hogy képbe kerüljünk, hogy ezt a csúszós magyarbólyi aszfaltot kicsit jobban belakjuk. A második szakaszon már bátrabbak voltunk, ott Kaltenecker Ádám ment egy nagyon jó időt. A harmadik gyorsaságit igaz, hogy csak pár tizeddel, de sikerült megnyernünk. A négyes már viszonylag száraz volt, ott próbáltunk egy kicsit húzósabbat menni, hogy hátha marad még valamennyi esélyünk a győzelemre. Az utolsó szakasz előtt megfeleztük a hátrányunkat és az ötödiken nyomtuk, ahogy csak tudtuk, de Hulmann Gáborék nem hibáztak és kilenctized másodpercet megőriztek az előnyükből, így végül másodikak lettünk. Az utolsó két gyorson mindent kihoztunk magunkból, ennél nem tudtunk jobban menni. Gratulálok Hulmann Gabiéknak, mert ügyesen versenyeztek. Erőből most mi voltunk a gyorsabbak, de nem kell nekimenni a lassítónak, ez a tanulság.”
Farnadi Ágnes több mint fél év szünet után ült ismét a volán mögé, de a hosszú kihagyás ellenére is sikerült dobogóra állnia a Horváth Boci Emlékversenyen.
„Ez egy tipikus „nem akartam indulni” verseny volt, csak Peti még tavaly fejlesztett egy kicsit a Suzuki futóművén, ami már a Szilveszter Rallye-ra elkészült, de ott sajnos nem tudtam rajthoz állni. Szóval Peti kiadta az ukázt, hogy tesztelni kell és ezért álltam rajthoz a Rábaringen, a MARB Nyugati Régiójának az első futamán. Sajnos a navigátorom, Oberling Krisztián nem ért rá, úgyhogy voltam olyan szerencsés, hogy az ORB-s pilótám, Velenczei Ádám felajánlotta a segítségét, így vele indultam a Horváth Boci Emlékversenyen. Maga a futam kiváló volt, attól függetlenül, hogy megint akadt technikai problémáink, ezúttal a fék ment el a Swiften. Volt egy-két ilyen izzasztóbb szituáció, de hál’ Istennek a szuper tolókerekes váltómmal sikerült megoldani, illetve volt egy kategóriatársunk, aki beesett elénk és nem tudtunk tőle elmenni, de kaptunk egy viszonylag jó átlagidőt, úgyhogy nem volt okunk panaszra. Sikerült a kategória második helyen végezni, de hozzáteszem, hogy minden gondunk ellenére sem lett volna meg az első hely, de a másodikat stabilan hoztuk. Ami a nagyobb dolog, és amire nem is számítottunk, az az, hogy az abszolútban sikerült megcsípnünk a nyolcadik helyet ezzel a pici autóval. Erre nagyon büszkék vagyunk, de azt gyorsan hozzá is teszem, hogy most kevesebb induló volt, 53-an voltunk összesen, de azt nem gondoltam volna, hogy sikerül ilyen előkelő helyen végeznünk, úgyhogy elégedettek lehetünk.”